Július 31-én a National Energy Administration (NEA) olyan adatokat tett közzé, amelyek azt mutatják, hogy Kína megújuló energia kapacitása a történelem során először haladta meg a széntüzelésű energia kapacitását. 2023 júniusában Kína telepített megújulóenergia-kapacitása elérte az 1,322 milliárd kilowatttot, ami az ország teljes beépített kapacitásának 48,8%-át teszi ki. Ez jelentős mérföldkőnek számít Kínának a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének csökkentése és a tisztább, környezetbarátabb energiamix felé való átállás terén.
Kína az elmúlt évtizedben a kormányzati politikák és a piaci erők együttes hatására gyorsan bővítette megújulóenergia-kapacitását. A 2000-es évek elején a NEA egy sor politikát vezetett be, amelyek célja a megújuló energia fejlesztésének előmozdítása volt, beleértve a megújuló energia kedvezményes tarifáit, az adókedvezményeket, valamint a technológiai innováció és kutatás támogatását.
Ezek a politikák hozzájárultak a megújuló energiaforrások beruházásainak és kiépítésének kedvező környezetének megteremtéséhez, ami jelentős kapacitásnövekedést eredményezett. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2019-ben a megújulóenergia-termelés globális növekedésének csaknem felét Kína adta, ami 90 GW új kapacitást jelent – ez több, mint sok ország teljes beépített kapacitása.
A NEA legfrissebb adatai szerint Kína megújulóenergia-kapacitásának legnagyobb részét a szélenergia teszi ki, 281 GW beépített kapacitással. A napenergia is gyorsan bővül, 2023 júniusára 246 GW beépített kapacitással. Az egyéb megújuló energiaforrások, mint például a vízenergia, a biomassza és a geotermikus energia, Kína kapacitásának kisebb hányadát teszik ki, de szintén folyamatosan növekszenek.
A megújuló energia növekvő előtérbe kerülése Kínában nemcsak az ország energiaszerkezetére, hanem a globális energiaátállásra is kihat. Kína a világ legnagyobb energiapiaca és szén-dioxid-kibocsátója, a globális kibocsátás közel 30%-áért felelős. Ezért a fosszilis tüzelőanyagoktól való elállásra és a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítések valószínűleg jelentős hatással lesznek a globális kibocsátási trendekre.
Kína közelmúltbeli bejelentése, miszerint 2060-ra szén-dioxid-semlegességet kíván elérni, bizonyítja azon törekvését, hogy a tiszta energiára való átállás globális vezetőjévé váljon. E cél eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a megújuló energiákba, valamint az energiahatékonyság javítására, a közlekedés villamosítására és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak felé való elmozdulásra.
Összességében elmondható, hogy Kína sikere a széntüzelésű energia kapacitásának felülmúlása terén a megújuló energiákkal jelentős mérföldkövet jelent az energetikai átállás útján. Vannak azonban még leküzdendő kihívások, mint például a hálózatintegrációs problémák kezelése, az energiatárolási technológiák fejlesztése, valamint a megújuló energiával kapcsolatos projektek folyamatos finanszírozási forrásának biztosítása. Mindazonáltal Kína folyamatos erőfeszítései a megújuló energia fejlesztésére és népszerűsítésére ígéretes utat kínálnak a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia jövője felé.