Mennyi földre van szükség a megújuló energiaforrások európai bővítéséhez?
Európa 2040-re elérheti a klímasemlegességet a megújuló energiaforrások kiterjesztésével anélkül, hogy jelentős mennyiségű földet foglalna el. Az Európai Bizottság jelentése szerint az Európai Unió szárazföldi területének mindössze 2,2%-ára van szükség minden olyan nap- és szélenergia-projekt megvalósításához, amelyek fokozatosan felváltják a fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát.

A megújuló energiaforrások bővítése kritikus fontosságú a szén-dioxid-semlegesség elérése és a klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából. Az ilyen források telepítéséhez szükséges földterület azonban aggodalomra ad okot. Az Európai Bizottság jelentése feltárja, hogy az Európa számára elegendő napenergia előállításához szükséges földterület az EU teljes földterületének csupán 0,05%-a. Ez azt jelenti, hogy mindössze 8,000 négyzetkilométernyi területre van szükség ahhoz, hogy elegendő napelemet telepítsenek az Európában elfogyasztott villamos energia előállításához.
A szélenergia valamivel több területet igényel, de ez még mindig nem jelentős. A szélturbinához szükséges földterület, beleértve a bekötőutat, az alállomást és egyéb létesítményeket, körülbelül {{0}}.02-0,05 hektár/telepített megawatton (MW). Ez azt jelenti, hogy egy 2 MW-os szélturbinához körülbelül 0,1 hektár földterületre van szükség. Ez mindössze 10,{8}} négyzetkilométernyi területet jelent Európa összes szélenergia-szükségletének kielégítésére.
Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos projektek többféle felhasználású földterületen is elhelyezhetők anélkül, hogy jelentős hatást gyakorolnának más felhasználási területeikre. Például szélturbinák telepíthetők mezőgazdasági területekre, mivel továbbra is folytathatnak mezőgazdasági tevékenységet. A napelemek háztetőkre történő felszerelése jelentősen csökkentheti a napelemes projektek földigényét is.
A napenergia telepítésére a vidéki területek a legalkalmasabbak több okból is. Először is, a vidéki területeken hatalmas kihasználatlan területek vannak, amelyeket napelemek telepítésére lehet használni. Másodszor, a gazdaságokban telepített napenergia-berendezések segíthetik a gazdálkodókat jövedelmük kiegészítésében. Harmadszor, a vidéki területeken gyakran nagyobb a napsugárzás, ami ideálissá teszi őket napenergia-termelésre.
Az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) a biodiverzitás és a mezőgazdaság megőrzését célzó fenntarthatósági kritériumok alapján feltérképezte a műszaki lehetőségeket és a föld alkalmasságát a megújuló energia elterjesztéséhez az EU-országokban.
Kritériumaik kizárják a biodiverzitásban gazdag területeket és természeti rezervátumokat, mint alkalmas helyszíneket a megújuló energiaforrások kiépítésére, ehelyett a beépített és mesterséges felületeket, valamint a korlátozott mezőgazdasági kilátásokkal rendelkező leromlott területeket részesítik előnyben. Az EU ajánlásaival összhangban a földintenzív megújuló energiaforrások kiépítésére alkalmasnak minősített területek nem tartoznak bele a Natura 2000 területek, a kulcsfontosságú biodiverzitás és madárterületek, valamint a nagy értékű természetes gazdaságok – egyéb védett területek mellett.

A mezőgazdasági területeket alkalmatlannak ítélték a megújuló energiaforrások kiépítésére. Csak olyan szántóföldet, vegyes növénykultúrát és állattenyésztési rendszert választottak megfelelőnek, amelyek már előrehaladott eróziós állapotban vannak, és alacsony termelékenységet mutatnak, és nagy a felhagyás kockázata.
Összefoglalva, Európa 2040-re elérheti klímasemlegességét a megújuló energiaforrások kiterjesztésével anélkül, hogy jelentős mennyiségű földet foglalna el. A nap- és szélenergia-projektekhez szükséges földterület 2,2%-a csekély az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséből származó potenciális előnyökhöz képest. A napelemek telepítésére a vidéki területek a legalkalmasabbak, hiszen hatalmas kihasználatlan területük van, plusz bevételt jelenthetnek a gazdálkodóknak, és nagy a napsugárzás. A megújuló energiaforrásokra való átállás szükséges, megfelelő tervezéssel minimális környezetterheléssel és egyéb területhasználattal is megvalósítható.

